9 – Egér a pincében

Egy dohos, poros, boroshordós, poshadt szagú odú helyett a belvárosi kávézó alá merészkedtem.

Csitt!

A gyülekező tömeg tíz órára már morfondírozott az orra alatt, mikor kezd a zenekar. A Hush néven meghirdetett csapat öt tagja fel s alá mászkált szerteszét, idegesen és lámpalázasan első nagyobb megmérettetésük előtt. Kisebb nagyobb drámák, hisztik, konfliktusok után végül egy óra csúszással erőteljesen kezdtek, ahhoz képest, hogy saját definíciójuk szerint nevük lecsendesítésre utal.

Jazz-rocknak mondanám egészében stílusukat, bár ezzel valószínűleg vitatkozna Gerdesits Máté basszusgitár művész, dallamai hullámzó szőnyegként terültek alánk, Sziegl Erik gitárvirtuóz, őt lehetetlen lefényképezni, mert folyton rázza a fejét, miközben véget nem érő szólókat játszik, valamint Karádi Áron dobos, aki pontos taktusait ezerképpen fűszerezi törésekkel, lendületesen vezetve a többieket.

Feldolgozások és saját számok sorában ének is szerepelt, ilyenkor előkerült a megdöbbentően lehengerlő hangú Lakner Roberta, és mindenki meglepődött érett stílusán, ami kicsit nagyobb bátorsággal még messzire viheti. A hallgatóságból egy kérés merült fel csak, hogy esetleg játszanának számukra ismertebb számokat, melyre a válasz egyértelmű nem volt, ekkor ketten elhagyták a pincét, de még többen jöttek, miközben a közönség hangos tapssal és ujjongással díjazta az egyre inkább belelendülő zenekart.

Molnár Kristóf Dunaföldvár, 2015. december 19

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

ChatClick here to chat!+