Dunaújvárosi látkép, másképp

Alig száradt meg a festék a Kecskeugrató szűk fordulójának falán, már ajánlat érkezett a szomszéd iparvárosból egy hosszú betonfal hasonlóképpen való megszínesítésére. Örömmel elfogadtuk, bár még nem tudtuk pontosan mire is gondoltak.

Az Aranyvölgyi úton, a bevásárlóközpont és barkácsáruház felé, az 1848-49-es emlékmű parkját támasztó falra régóta készen voltak a tervek. Eredetileg a város nevezetességeinek szimbolikus sziluettjei sorakoztak volna egymás után, majd hatalmas betűkkel: DUNAÚJVÁROS. A szimpla, egyszínű, parancsikonszerű pecséteken, a betontemplomtól a városházán át a múzeum épületéig, felsorolva a legtöbb látnivaló.

Kapitányunk egy darabig döbbenten méregette a terveket, aztán gyorsan leskiccelt néhány épületet vidám, rajzfilmes, karikaturista stílusban. Benyújtotta ezt a városi tanácshoz, azzal, hogy csapatunk ezt vállalná el. A döntés hamar megszületett, támogatták a változatunkat, így amint megkaptuk az eszközöket, már csak a jó időre kellett várni. Hiszen amíg bármelyik percben leszakadhat az eső, akkor az addig végzett munka elég gyorsan kárba veszhet. Így egy szép, verőfényes, keddi reggel a csapat egy része nekiveselkedett és betámadta a felületet. Először festékszóróval felvázolták a körvonalakat, aztán egyre kisebb ecsettel vitték fel a részleteket.

Az időjárás talán túl kegyes is volt, abban a három napban az alkotók derekasan rákvörösre égett bőrrel ácsorogtak és guggoltak a verőfényes kánikulában. Persze nem egész végig, néha igen is kellett az a szünet a túloldalon az árnyékban, hogy lehűljön egy kicsit a kobak. Már a munkálatok alatt rengeteg pozitív visszajelzés érkezett, sokan ujjongtak, integettek, elhaladó kocsikból dudáltak. Egyetlen értetlenkedő akadt, aki a rongálást egyenesen a városházán jelentette volna, mert nem fogta fel, hogy annak a megbízásából készül. De ő már nem volt szomjas kora délután.

Arra járó ismerősök is kedvet kaptak, meg egy ecsetet, így esett, hogy az alkotás legfiatalabb művésze Bendegúz lett, a maga közel kilenc évével. Váratlan jótettekkel is találkozott társaságunk, egy néni boltból fordultával ásványvizet hozott, másvalaki fagylalttal lepte meg kiizzadt munkásainkat, egy fickó pedig kocsijából kipattanva egy egész szatyor üdítőt ajándékozott.

A végeredmény magáért beszél, a mosolygó napocska alatt sorakoznak a város nevezetességei vidáman dülöngélve, hajlongva, de mind felismerhető, a víztorony, a múzeum, a mozicentrum, a városháza, a vasmű főbejárata, hogy csak egy párat említsek. Lelkesedéssel, lendülettel, szeretettel készült, és reméljük a város szívébe fogadja színes alkotásunkat. Hálás köszönet a lehetőségért a Dunaújvárosi Önkormányzatnak, támogatásért a DVG Zrt.-nek, A Kemi-Ker. Kft.-nek és a Bajkor24 Bt.-nek, minden önkéntesnek, lelkes szurkolónak és rajongónak.

 

Molnár Kristóf / Dunaföldvár 2016. június 12.

  1 comment for “Dunaújvárosi látkép, másképp

  1. Karádi Ágnes
    2016-06-13 at 17:43

    Szuper lett ez is gyerekek!!!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

ChatClick here to chat!+